„Szépen kiöltözött bor. Minden megvan benne, ami a korrekt megjelenéshez szükséges. Ehhez képest jó vendéglátó is, kellemes társalgó, sokszor elmés. A gyöngyösinél kezd egyre fontosabb lenni a kor. Minél öregebb, annál tüzesebb, mint a helyesen érett lélek mind. A legjobb pogácsához és szendvicshez.”

Forrás:
Hamvas Béla: A bor filozófiája (142. o.)
Editio M Kft., 2000

A Mátrai borvidék pincészetei:

Canter Borház, Dubicz Borászat és Szőlőbirtok, Vértes Szőlőbirtok és Pincészet

Szőlőfajták sokszínű palettája

A vidék első szőlőtelepítőinek kilétét nem ismerjük. A XIII. századtól kezdődően folyamatosan említenek szőlőket az oklevelek Gyöngyös környékékről. A XV. századtól a vidék bortermelése olyan hírnevet ért el, hogy Gyöngyös városában – tanácsi határozat alapján – csak úgy lehetett helyben termett bort eladni, hogy annak minőségét előtte a bíró ellenőrizte. Ha a bor minősége megütötte a kívánatos minőséget, utána már „gyöngyösi” néven bocsáthatták áruba.

A török háborúk alatt a törökök és a magyarok egyaránt próbáltak adót behajtani a határvidéken élő gyöngyösieken. Ez a termelés visszafejlődését eredményezte. Ebben az időben a sári, visontai, gyöngyösi, patai és az apci borok voltak híresebbek.

A XVIII-XIX. század fordulóján a kadarka volt a vidék fő szőlőfajtája. Ez a helyzet a filoxéravész után változott meg, amikor a fehér borszőlő túlsúlyba került.

A borvidék a XX. században különült el a Heves-megyei Eger-Visontai borvidéktől. A negyvenes években még mint Gyöngyös-Visontai borvidéket tartják számon, 1959. óta hívják Mátraaljának. Al- és Feldebrő, valamint Verpelét községeket 1997-ben az Egri borvidékhez csatolták.

Elsősorban fehérbor termő vidék, a kékszőlővel beültetett terület az előbbinek csak mintegy ötöde. Az elmúlt századokban erre a vidékre jellemző, domináns vörösbortermelés mára nagyon lecsökkent. Hagyományos fajtái az elmúlt kétszáz évben az olaszrizling, leányka és a kadarka voltak. Fornády 1947-ben írt könyvében dicséri a Visontai Vöröset, amely az egrinél simább és néha fűszeresebb volt. Kadarkából készült a gyöngyösi siller.

Forrás:
Rohály Gábor, Mészáros Gabriella, Nagymarosy András
Terra Benedicta – Áldott föld, 2004

A Mátrai borvidék néhány bora:

Mátrai Kékfrankos-Cab Franc, Mátrai Cab-Sauvig Rose 1014, Mátrai Sárhegy Olaszrizling, Mátrai Irsai Olivér 1014, Mátrai Cabernet Sauvignon, Muscat Ottonlel, Mátrai Szürkebarát 1014, Mátrai Olaszrizling, Sauvignon Blanc 1014, Mátrai Irsai Olivér, Mátrai Kékfrankos Rose, Mátrai Kékfrankos-Cabernet Franc

A Mátrai borvidékhez tartozó települések:

Abasár, Apc, Atkár, Detk, Domoszló, Ecséd, Gyöngyös, Gyöngyöshalász, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöspata, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Halmajugra, Hatvan, Karácsond, Kisnána, Markaz, Nagyréde, Pásztó, Rózsaszentmárton, Szücsi, Vécs, Visonta, Budapest-Rákosliget, Heves, Kerepes, Kisnémedi, Mogyoród, Őrbottyán, Szada, Szendehely, Vác, Vácegres, Vácrátót, Veresegyház.

A Mátrai borvidék pincészetei által termesztett szőlőfajták:

Irsai Olivér, Olaszrizling, Ottonel muskotály, Szürkebarát, Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Sauvignon blanc